SzűrésA diagnosztikus vizsgálatok
A tüdőrák diagnosztizálása kezdődhet azzal, hogy valamilyen tünet miatt orvoshoz fordul, vagy szűrővizsgálat rendellenes eredménye miatt irányítják szakorvoshoz. A tünetek és a fizikális vizsgálat alapján az orvos szakorvoshoz utalhatja Önt, vagy további vizsgálatokat rendelhet el a tüdőrák gyanújának tisztázására. A diagnosztikai folyamat hosszú, stresszes és frusztráló lehet. Természetes, ha aggódik vagy szorong a vizsgálati eredmények miatt. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a tüneteket a tüdőrákon kívül más betegségek is okozhatják. Ezért különféle vizsgálatokat végeznek majd, más betegségek kizárása érdekében, mielőtt megerősítené a tüdőrák diagnózisát. Az alábbiakban felsorolt vizsgálatok a tüdőrák kimutatására, a diagnózis megerősítésére, valamint annak megállapítására szolgálnak, hogy a daganat átterjedt-e a test más részeire. Egyes vizsgálatok az általános egészségi állapot felmérését is szolgálják, és segítenek a személyre szabott kezelési terv összeállításában.
:
A képalkotó vizsgálatok röntgensugarakat, mágneses mezőt, és hanghullámokat használnak fel arra, hogy részletes képeket készítsenek a szervezet belsejében zajló folyamatokról.
A képalkotó vizsgálatok célja:
a potenciálisan daganatos területek ellenőrzése
annak megállapítása, mennyire terjedt el a daganat a szervezetben
a daganat kezelésre adott válaszreakciójának ellenőrzése
a kezelést követő nyomon követés annak megállapítására, hogy a daganat kiújult-e.
Mellkasröntgen:
A mellkasröntgen képet készít a tüdőről és a mellkasban található egyéb szervekről. Gyakran ez az első vizsgálat, amelyet az orvos elrendel annak megállapítására, hogy a tünetek összefüggésben állnak-e tüdőrákkal. A mellkasröntgen gyors, fájdalommentes, és csak kis mennyiségű sugárzással jár. Ha a mellkasröntgen eredménye rendellenes, az orvos további vizsgálatokat rendel el.
Komputertomográfia (CT):
A komputertomográfia, vagyis a CT-vizsgálat szintén röntgensugarakat használ a tüdőről készült felvételek elkészítéséhez. A CT-vizsgálat során egy berendezés körbejárja a testet, és különböző szögekből készít felvételeket. Ezt követően egy számítógép feldolgozza és összeilleszti ezeket a képeket, hogy keresztmetszeti képeket hozzon létre a vizsgált szervről. A keresztmetszeti kép elképzeléséhez gondoljon egy kenyérre. Ha felszeletelné a kenyeret, és megvizsgálná az egyes szeleteket, a kenyér keresztmetszetét látná. A CT-vizsgálat részletesebb és tisztább képeket eredményez, mint a hagyományos mellkasi röntgen. Ez a nagyobb részletgazdagság lehetővé teszi az orvosok számára, hogy már korai azonosítsák a kisebb daganatokat is. A vizsgálat azt is kimutathatja, ha a daganat átterjedt a közeli , a nagy erekre vagy a mellkasfalra. Előfordulhat, hogy orvosa más szervek – például a vese, a máj, a mellékvese vagy az agy – CT-vizsgálatát is elrendeli, hogy ellenőrizze, nem terjedt-e át oda a daganat. A CT-vizsgálat kontrasztanyag alkalmazásával vagy anélkül is elvégezhető. A kontrasztanyag egy szájon át bevehető vagy vénásan beadható festékanyag, amely javítja a képek tisztaságát.
Hogyan készüljön a mellkas CT vizsgálatra?
A vizsgálat nem igényel különösebb felkészülést. Ugyanakkor, ha kontrasztanyagos CT vizsgálatra kerül sor, fontos, hogy éhgyomorra érkezzen a vizsgálatra, tehát az időpont előtt 6 órával már ne fogyasszon ételt.
Kontrasztanyagos vizsgálat elvégzéséhez 1 hónapnál nem régebbi laborlelet szükséges, mely tartalmazza a kreatinin és karbamid szintet a vesefunkciók ellenőrzéséhez.
Kontrasztanyagos vizsgálat előtt egyes, szájon át, cukorbetegségre szedett gyógyszerek bevételét a vizsgálat előtt 48 órával fel kell függeszteni és a vizsgálatot követően, 48 óra letelte után lehet megkezdeni. Az elhagyni szükséges gyógyszerekről mindenképpen konzultáljon kezelőorvosával a vizsgálat előtt!
CT-vezérelt tűbiopszia:
A vizsgálat során az orvosok a CT-felvételt térképként használva vezetik a biopsziás tűt a daganatba. Ezután egy kis darabot (biopsziás mintát) vesznek ki belőle a daganat jelenlétének ellenőrzésére.
Azokban az esetekben, amikor a tüdőben olyan elváltozás van, melyet csak úgynevezett szövettani vizsgálattal lehet igazolni, az elváltozás helyétől függően több lehetőségünk van mintavételre. Az esetek egy részében , a légcső felől vesznek mintát. Lehet mellkassebészeti módszerekkel, műtéttel mintát venni, és van arra lehetőség, hogy a mellkasfalbőrén keresztül, CT vizsgálattal vezérelve mintavételi tűvel tesszük azt meg.
A beavatkozást végző radiológus megnézte az Ön korábbi vizsgálatait, és ez alapján javasolja azt, hogyan feküdjön a CT vizsgálóasztalra. Olyan pontot kell keresnie a bőrön, ahonnan egyrészt a mellkasfali csontok (Bordák, szegycsont, lapockák) nincsenek a tű útjában, másrészt a lehető legrövidebb szakaszon érintse a tüdőt. Éppen ezért lehet, hogy a kiinduló testhelyzeten változtatni kell. Amikor megvan a legjobb póz, kérjük ügyeljen arra, hogy már ne mozduljon meg. Az egész vizsgálat alatt próbáljon mozdulatlanul feküdni, és egyenletesen lélegezni. Ezután a szúrás helyét elérzéstelenítik. Ettől még érezhet fájdalmat, főleg a mellhártyán való átszúrás lehet kellemetlen. A radiológus folyamatosan mondja, mit tesz, kövesse utasításait. Amikor a biopsziás tű jó helyzetben van, lehetőség szerint 2-3 szövethengernyi adagot vesznek a kérdéses területből. Ezeket formalinba helyezve küldik a körszövettani vizsgálatra.
A beavatkozás leggyakoribb velejáró szövődménye a (PTX) kialakulása. A tüdőnk egy lufi, mely a mellkas “dobozának” falához lapul szorosan. Ha beleszúrunk, a levegő kiszökhet, és a mellűrbe juthat ki a levegő. Ez az esetek egy jelentős részében magától abbamarad, de néha a mellkassebészeknek vékony csövet kell behelyezniük, hogy segítsék a gyógyulást. A másik gyakori szövődmény az, hogy a tűszúrás helyén lévő sebből vérzés indul, amely vérköpés vérköhögés képében jelentkezik. Ezt általában gyógyszeresen lehet csillapítani.
Mindkét kockázat miatt fontos, hogy véralvadásgátló gyógyszereit a vizsgálat előtt a kezelőorvos által elmondott módon függessze fel, és ezért készül légzésfunkciós vizsgálat és laborvizsgálat a beavatkozás előtt.
A után ne felejtse el – 24 órára be kell feküdnie a kórházba, a napot sok pihenéssel, magát nem megőröltetve töltse.
(MRI):
Az MRI-vizsgálat erős mágneseket és rádióhullámokat használ a szövetekről és szervekről készült keresztmetszeti képek és 3D modellek létrehozásához. A tüdő rendellenességeinek vizsgálatára ritkán alkalmazzák az MRI-t; elsődleges célja annak megállapítása, hogy a daganat átterjedt-e az agyra, a gerincvelőre, az idegekre vagy a nagy erekre.
(PET):
A pozitronemissziós tomográfia (PET) olyan vizsgálat, amely nukleáris képalkotó eljárással mutatja meg a szervezet szöveteinek vagy szerveinek működését. A vizsgálathoz kis mennyiségű radioaktív anyagot – úgynevezett nyomjelzőt – fecskendeznek a kar vagy a kéz egyik vénájába. Ez a nyomjelző lényegében egy „világító” cukoroldat. Egy speciális kamera képeket készít arról, merre halad ez a világító cukor a szervezetben. Mivel a rákos sejtek gyors növekedésük miatt sok cukrot használnak fel, erősebben világítanak, és fényesebb foltokként jelennek meg a PET-felvételen. A PET-vizsgálatot gyakran CT-vizsgálattal kombinálják; ezt nevezik PET/CT-vizsgálatnak. A CT-vizsgálat részletes képeket készít a test szerkezetéről, míg a PET-vizsgálat kiemeli a szokatlan anyagcsere-aktivitást mutató területeket.
A vizsgálat előtt éhgyomri állapot szükséges. A vizsgálat előtt legalább 4- 6 órával már ne étkezzen! A megfelelő hidráltság miatt, cukormentes folyadék bőséges fogyasztása a vizsgálatot megelőző 2 órában ajánlott (legalább egy liter szénsavmentes ásványvíz diabetikus ital vagy más folyadék). A vizsgálatot követően a megfelelő összetételű, szénhidrátban gazdag táplálék fogyasztható.
Törekedni kell arra, hogy a vércukor koncentráció a vizsgálat kezdetekor lehetőleg a referencia tartományban, de mindenképpen 8 mmol/l alatt legyen! Amennyiben közvetlenül a vizsgálat előtt mért vércukra 8 mmol/l (144 mg/dl) érték felett van, a megváltozott glükóz metabolizmus mintázat miatt, előfordulhat, hogy a vizsgálatot el kell halasztanunk egy másik napra.
Ha cukorbeteg, kérjük, ezt a bejelentkezés alkalmával feltétlenül jelezze!
Amennyiben ön terhes, vagy terhes lehet, kérjük, ezt jelezze orvosának, és a vizsgálatra bejelentkezéskor!
Amennyiben rendszeresen szed bármilyen gyógyszert, kérjük ezeket a kezelőorvosa által előírt, szokásos rendben szedje be.
Szoptatós kismamák a vizsgálat előtt lehetőleg gyűjtsenek egy napra elegendő tejet, mert a vizsgálat alatt és közvetlenül utána nem szoptathatnak. Az emlőket a vizsgálat után ajánlott kifejni, majd ezt követően 20 órával már vissza lehet térni a szoptatási rendhez. A legnagyobb biztonságra törekvés érdekében gyermek, vagy terhes nő lehetőleg ne kísérje a beteget a PET/CT- vizsgálatra.
Ha a vizsgálat előtti pár hónapban műtéten, sugár- vagy kemoterápiás kezelésen esett át, ezek egyaránt megváltoztatják az érintett területen elhelyezkedő ép szövetek glükóz-anyagcseréjét, így csak megfelelő várakozási idő beiktatását követően szabad a PET/CT-vizsgálatot elvégezni, annak érdekében, hogy az esetleges hamis pozitív, vagy hamis negatív eredmények lehetősége minimális legyen.
Kerülje a megterheléssel járó tevékenységet a vizsgálatot megelőző 72 órában. Erőteljes fizikai munka, sportolás, testedzés stb. Célszerű ügyelni arra, hogy a vizsgálat napján, annak kezdetéig, ne fázzon (viseljen meleg ruházatot).
:
A csontszcintigráfia egy olyan nukleáris képalkotó eljárás, amely segít kimutatni a rák csontokra történő átterjedését. Ha csontfájdalmat tapasztal, vagy vérvizsgálati eredményei csontáttét gyanúját vetik fel, orvosa elrendelheti ezt a vizsgálatot. A vizsgálat során kis mennyiségű radioaktív jelölőanyagot (nyomjelzőt) fecskendeznek a kar vagy a kéz egyik vénájába. Ezt követően egy speciális kamera képeket készít, hogy nyomon kövesse a jelölőanyag útját a szervezetben. A rák miatt érintett csontterületek több jelölőanyagot vesznek fel, mint az egészséges részek. Ezek az érintett területek „forró pontokként” (fokozott aktivitású területekként) jelennek meg a csontszcintigráfiás felvételen.
Ultrahang:
Az ultrahangvizsgálat (szonográfia) nagyfrekvenciás hanghullámokat használ a test belsejében lévő struktúrák megjelenítésére.
Orvosa ultrahangvizsgálatot alkalmazhat a felgyülemlett folyadék kimutatására, vagy annak ellenőrzésére, hogy a daganat átterjedt-e a pl. a májra.
Biopszia:
A képalkotó vizsgálatok eredményei segítenek az orvosnak a feltételezett daganat helyének meghatározásában. A végleges diagnózis azonban akkor születik meg, amikor a laboratóriumi vizsgálat során rákos sejteket mutatnak ki a daganatmintában. A biopszia olyan eljárás, amelynek során az orvosok kis szövetmintát vesznek a daganatból, hogy megvizsgálják, tartalmaz-e rákos sejteket. A biopszia többféle módszerrel is elvégezhető, többek között az alábbiakkal:
Vékonytű-aspiráció (FNA):
A vékonytű-aspiráció a tűbiopszia egyik fajtája, amely nem igényel sebészi bemetszést. Az eljárás során az orvos érzésteleníti a bőrt, majd egy nagyon vékony tű segítségével kis mennyiségű szövetet vagy folyadékot vesz le.
Core-biopszia (vastagtű-biopszia):
A core-biopsziát helyi érzéstelenítésben végzik. Ennek során az orvos egy üreges tű segítségével hosszú, vékony szövetdarabot – úgynevezett szövethengert vagy „magot” (core) – távolít el a daganatból. Több ilyen minta is levehető.
:
A folyadékbiopszia nem invazív módszer, ami azt jelenti, hogy nem igényel műtétet vagy nagyobb beavatkozást. Vér-, mellhártyafolyadék- vagy vizeletminták felhasználásával keresik benne a rákos sejtekből származó DNS-t. Ez a módszer lehetővé teszi a patológusok számára olyan mutációk kimutatását is, amelyek segíthetnek a legmegfelelőbb terápia kiválasztásában.
Mellhártya-punkció (thoracocentesis):
A mellhártya-punkció a mellhártyaüregben felgyülemlett felesleges folyadék lecsapolására szolgáló eljárás. A beavatkozás során érzéstelenítik a bőrt, majd a mellkasfalon keresztül (általában hátulról, a bordák között) tűt vezetnek a mellhártyaüregbe a folyadék eltávolítása céljából. A lecsapolt folyadékban ezt követően megvizsgálják, találhatók-e benne rákos sejtek.
Sebészi biopszia:
Sebészi biopszia esetén a sebészek bemetszést ejtenek a bordák között, hogy eltávolítsanak egy kis darab tüdőszövetet, vagy bizonyos esetekben magát a teljes daganatot. Ezt követően megvizsgálják, tartalmaz-e a szövet rákos sejteket.
:
Az endoszkópia olyan eljárás, amelynek során az orvosok egy vékony, hajlékony, végén apró kamerával ellátott csövet – az úgynevezett endoszkópot – használnak a test belsejének megtekintésére. A cső rendelkezhet egy nyitott csatornával is, amelyen keresztül az orvosok apró eszközöket vezethetnek be biopsziás minták vételére vagy egyéb sebészeti beavatkozások elvégzésére. Különféle endoszkópos eljárások segítik a tüdőrák diagnosztizálását és kiterjedésének meghatározását.
:
A bronchoszkópia lehetővé teszi az orvos számára, hogy bronchoszkóp segítségével megtekintse a tüdő légutait. A bronchoszkópot az orron vagy a szájon keresztül vezetik be. A legtöbb esetben hajlékony (flexibilis) bronchoszkópot használnak, és gyógyszert adnak a torok érzéstelenítésére, valamint az ellazulás elősegítésére. Merev bronchoszkóp alkalmazása esetén általános érzéstelenítést (altatást) alkalmaznak, hogy Ön ne érezzen kellemetlenséget. Az (EBUS) során a bronchoszkóp ultrahangkészülékkel van felszerelve. Ez a készülék olyan képeket jelenít meg, amelyek segítik az orvost a légutakban, a tüdőben vagy a közeli nyirokcsomókban lévő daganat kimutatásában. Emellett az EBUS segítségével az orvos pontosabban vehet szövetmintákat vizsgálat céljából.
A szövettani diagnózishoz és a további terápiához elengedhetetlen.
Hogyan készüljön a tüdőtükrözésre?
Éhgyomorra érkezzen, a vizsgálat előtt 6 órával már ne egyen és lehetőleg ne is igyon!
Véralvadás gátló gyógyszereit (pl. Aspirin protect, Syncumar, Warfarin, LMWH, clopidogrel stb.) a tüdőtükrözés előtt 1 héttel el kell hagyni – ennek a pontos kivitelezésében tartsa be szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslatait.
Ha altatásban történik a tüdőtükrözés, akkor a vizsgálat előtt 6 órával már nem lehet inni sem. Ilyen esetben a vizsgálathoz kérjük hozzon kísérőt, mert a bódító injekció vagy altatás miatt csak kísérővel távozhat, autót nem vezethet.
Vérnyomáscsökkentő gyógyszerét a vizsgálat reggelén egy korty vízzel vegye be, az egyéb gyógyszerei vonatkozásában kérjük tartsa be szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslatait.
Mivel a légúti tükrözés során a garat helyi érzéstelenítésével kezdik a vizsgálatot, melyhez sprayt alkalmaznak, kérjük jelezze, ha Lidocainra allergiás, hogy alternatív készítményt alkalmazhassunk az Ön esetében.
Fontos, hogy a követően 2 óráig nem lehet sem inni sem enni az érzéstelenítés miatt.
A bronchoszkópiás vizsgálathoz kérjük mindenképpen hozza magával a szakorvosaink, vagy kezelőorvosa javaslata alapján elvégzett friss laboratóriumi vizsgálat, és légzésfunkciós vizsgálat leleteit, a mellkas CT vagy PET-CT vizsgálat eredményeit és a vizsgálatok képi anyagát CD-n, valamint a korábbi orvosi dokumentációját.
A vizsgálat során lehetőség van rá, hogy az orvos betekintsen a légcsőbe és annak a tüdőn belül lévő elágazódásaiba, és azok kóros elváltozásait felismerje. A vizsgálat helyi érzéstelenítésben történik. Az eszközt szájon, vagy orron keresztül vezetjük le. Ha szükséges, a hajlékony eszközzel akár a tüdőlebenyek kisebb hörgőcskéibe is el lehet jutni. A bronchoszkóp csatornáján keresztül lehetőség van kicsiny csipesszel, hörgőkefével illetve a légúti váladék kimosásával anyagvételre, szövet-, sejttani illetve bakteriológiai vizsgálathoz. Az endoscoppal nem látható elváltozások esetén röntgen ellenőrzése mellett végezzük a mintavételt.
24 órával a vizsgálat előtt ne dohányozzon
4 órával a tervezett vizsgálat előtt ne egyen és ne igyon semmit
Gyógyszerei bevételét beszélje meg a kezelőorvosával. Különösképpen ha a gyógyszerei között véralvadásgátló is szerepel.
Amennyiben véralvadást befolyásoló gyógyszert szed erről tájékoztassa a vizsgálatot végző orvost.
Lehetséges leggyakoribb szövődmények:
Nagyobb, nehezen uralható vérzések előfordulása nagyon ritka
A , légcső, hörgők sérülései nagyon ritkák
Nagyon ritkán levegő kerülhet a mellhártya lemezei közé, (légmell) amit le kell szívni.
A légutak fertőzése nagyon ritka
A gégegörcs teljes biztonsággal nem zárható ki, de nagyon ritka.
Keringési és légzési komplikációk csak igen extrém esetekben fordulnak elő.
A vizsgálat után:
Rövid ideig rekedtséget tapasztalhat.
Köpetében a vizsgálat utáni első két napon vérnyomokat észlelhet.
A vizsgálat napján lázkiugrás előfordulhat. A torok és a garat érzéstelenítése miatt, a “félrenyelés” kivédésére a vizsgálat után 2 óráig nem ihat és nem ehet semmit. Amennyiben a vizsgálat során beadott gyógyszerek az Ön reakcióképességét csökkentik, erről az orvos tájékoztatni fogja.
és mediastinotomia.
A mediastinoszkópia és a mediastinotomia a gátorüregből (mediastinum) történő szövetmintavétel módszerei. A gátorüreg a tüdők közötti terület, amely nyirokcsomókat és egyéb struktúrákat tartalmaz.
Mediastinoszkópia:
Mediastinoszkópia esetén a sebész egy mediastinoszkópnak nevezett eszközt használ. Általános érzéstelenítés mellett kis metszést ejtenek a nyak tövében, a szegycsont felett. Ezen a metszésen keresztül mintát vehetnek a gátorüregben található nyirokcsomókból. Mediastinotomia során nagyobb (körülbelül 4 cm hosszú) metszést ejtenek a bordák között. Ez a módszer lehetővé teszi az orvos számára, hogy hozzáférjen olyan nyirokcsomókhoz, amelyek mediastinoszkópiával nehezen érhetők el. Újabban ezeket a módszereket felváltotta az endobronchiális ultrahang (EBUS).
:
A thoracoscopia során az orvosok thoracoszkópot használnak a mellkasüreg belsejének megtekintésére. Ellenőrzik, hogy a daganat átterjedt-e a tüdő és a mellkasfal közötti területre. Megvizsgálják továbbá a tüdőhártyát, a bordákat, a rekeszizmot és a mellkasi nyirokcsomókat is, hogy lássák, terjedt-e oda a daganat. A thoracoscopiát általában akkor végzik el, ha más vizsgálatok nem szolgáltattak elegendő szövetet a diagnózishoz. A minták értékelése.
A biopsziák és endoszkópos eljárások során vett szövetmintákat laboratóriumba küldik. Ott patológusok vizsgálják meg a mintákat rákos sejtek után kutatva. Ha találnak ilyet, meghatározza a rák típusát, valamint értékeli a rákos sejtek megjelenését. A normálishoz jobban hasonlító daganatsejtek kevésbé agresszív daganatra utalnak; ezzel szemben a rendellenesebb megjelenésű sejtek agresszívebb, gyorsan növekvő és terjedő daganatot jeleznek. A patológus minden információt rögzít egy leletben. Ez a lelet segíti az orvost a diagnózis megerősítésében és a kezelés megtervezésében. Ha a minta túl kicsi, vagy nem mutatja megfelelően a daganatot, a patológus nem tudja elvégezni az összes szükséges vizsgálatot.
Ilyen esetben újabb biopsziára lehet szükség.
Kérjük, hogy a kórházat az orvossal történt megbeszélés alapján hagyja el.
Amennyiben rosszullét, lázas állapot, vérzés, légzési nehézségek lépnek fel, kérjük azonnal értesítse kezelőorvosát, ha ezek a tünetek csak a beavatkozást követően jelentkeztek.