A szűrés célja, hogy még a tünetek megjelenése előtt – és mielőtt a betegség tovább terjedne – azonosítsák a tüdőrákos betegeket, még ilyenkor amikor a kezelés sikerességének esélye a legnagyobb. A tüdőrák kezelésében a legjobb eredmények akkor érhetők el, ha a betegséget a lehető legkorábban fedezik fel. A korai felismerés jelentősen növelheti a hatékony kezelés vagy akár a teljes gyógyulás esélyét. Magyarországon a tüdőrákszűrés jelenleg elsősorban a magas kockázatú személyekre összpontosít. A jelenlegi szűrőprogramokban a legfontosabb szempontok közé tartozik az életkor és a dohányzási előzmények, de figyelembe veszik az iskolai végzettséget, a családi és egyéni kórtörténetet (beleértve a korábbi daganatos megbetegedéseket), hogy fennáll-e krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnózisa. Bár a szűrőprogramok (HUNCHEST- SOLACE_ Eu Can Screen) csak a dohányzási múlttal rendelkező vagy jelenleg is dohányzó személyek számára érhetők el, fontos észben tartani, hogy bárki – még az is, aki sosem dohányzott –lehet tüdőrákos. Ha tüdőrákra utaló tüneteket észlel, forduljon orvosához. Ne várjon.

Hogyan zajlik a tüdőrákszűrés?

Napjainkban a tüdőrákszűrés ajánlott módszere az -vizsgálatok (alacsony dózisú komputertomográfia -Low Dose CT).

A korábban használt és általánosan elterjedt Tüdőszűrés, ami röntgenfelvételt jelentett, elsősorban a TBC kiszűrésére alakalmas.

 Az LDCT segítségével azonosíthatók a tüdőben lévő, esetlegesen daganatos területek. Tanulmányok igazolják, hogy a magas kockázatú csoportba tartozó személyeknél végzett évenkénti LDCT-vizsgálat lehetővé teszi a tüdőrák korai felismerését, ami életeket menthet.

Egyéb vizsgálatok – például a mellkasröntgen vagy a köpetvizsgálat – nem ajánlottak tüdőrákszűrésre, mivel jelenleg nem képesek hatékonyan, korai kimutatni a betegséget. Az LDCT-vizsgálat során Önnek egy vizsgálóasztalra kell feküdnie. Ezt követően egy berendezés körbejárja a testét, és különböző szögekből készít felvételeket. Egy számítógép feldolgozza és összeilleszti ezeket a képeket, így részletes felvételek jönnek létre a tüdőről. Az LDCT alacsony sugárterheléssel jár – kisebb mértékűvel, mint a hagyományos CT-vizsgálat –, és maga a vizsgálat mindössze néhány percet vesz igénybe.

Mikor kiemelten fontos szűrésre mennie?

  • Ha Ön vagy jelenleg is dohányos, vagy a dohányzásról 15 éven belül szokott le, és élete során átlagosan 25 évig napi 1 csomag cigarettát elszívott ez fokozott rizikót jelent, erre felhívnánk a figyelmét.

  • Ha ötven évnél idősebb, vagy ötven évesnél idősebb rokona van, javasoljuk, hogy saját biztonsága érdekében Ön, vagy rokona vegye igénybe ezt az egyszerű, semmilyen kellemetlenséget nem okozó, káros következménnyel nem járó néhány perces vizsgálatot!

  • Ha Önnek tünetei vannak, ami alapján az orvosa is javasolja ezt a speciális diagnosztikus vizsgálatot mindenképpen keresse ennek lehetőségét.

Hatékony a szűrés?

Egyszóval: igen. Tanulmányok kimutatták, hogy a tüdőrákszűrés minden öt, jelenleg tüdőrákban elhunyt személy közül egy életét megmenthetné. Ha a szűrés során tüdőrákot fedeznek fel, az legtöbbször korai stádiumban történik, ami kedvezőbb kimenetelt tesz lehetővé.

Milyen kockázatokkal jár?

A tüdőrákszűrési vizsgálatok nem tökéletesek. Előfordulhat, hogy egyes daganatokat nem vesznek észre (álnegatív eredmény), vagy bizonyos szokatlan elváltozások daganatnak tűnhetnek, holott nem azok (álpozitív eredmény), ami szükségtelen további vizsgálatokhoz vezethet. Az LDCT-vizsgálatok  emellett kis mértékű sugárterheléssel is járnak. Ez a sugárterhelés meghaladja a hagyományos röntgenvizsgálatét, de alacsonyabb a szokásos CT-vizsgálaténál. Az LDCT-vizsgálatból eredő össz-kockázat rendkívül csekély.

Milyen jövő vár a tüdőrákszűrésre?

Az LDCT-szűrés kulcsfontosságú lépésnek bizonyult a tüdőrák korai felismerésében és a túlélési arányok javításában. A technológia fejlődésével még jobb eredményekre számíthatunk az érzékenyebb képalkotó eljárások és az alacsonyabb sugárterhelés révén.

 Izgalmas kutatások folynak a szűrési módszerek további fejlesztése érdekében, többek között:

  • pontosabb és fejlettebb képalkotó berendezések fejlesztése;

  • fejlett technológiák, például a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az orvosok segítésére a felvételek kiértékelésében;

  • kisméretű tüdődaganatok mikroszkopikus jeleinek kimutatása nyál- vagy vérmintákból, még mielőtt azok láthatóvá válnának a CT-felvételeken;

  •  kilégzéses vizsgálatok alkalmazása olyan anyagok azonosítására, amelyek szintje megváltozik tüdőrák jelenlétében.

Ezek az újítások nagy ígéretet jelentenek a tüdőrákszűrés jövője szempontjából, új lehetőségeket kínálva a betegség még korábbi felismerésére és a kezelés sikerességének növelésére.

Bár a tüdőrákszűrési programok még nem érhetők el egységesen országszerte, komoly törekvések irányulnak új programok bevezetésére és a meglévők bővítésére.

Mivel a bizonyítékok azt mutatják, hogy a korai stádiumban felismert tüdőrák kezelése eredményesebb, kulcsfontosságú, hogy a kockázati csoportba tartozók – lakóhelyüktől függetlenül – hozzáférjenek az életmentő potenciállal bíró szűrési programokhoz.